A KARIKAGYŰRŰ TÖRTÉNETE A MAGYAR HAGYOMÁNYOKBAN

Az ujjon viselt ékszer ősidők óta létező tradicionális szimbóluma a férfi és nő között kötött szövetségnek.
Magyarországon a szerelmi gyűrűk napjainkban ismeretes ajándékozási, viselési szokásainak története a XIX. sz. elejéig nyúlik vissza.
A XVIII. sz-ban folyamatosan szorították ki az ékszerfélék a korábban szokásos jegyajándékokat.
A XIX. sz-ban egyre gyakrabban a lánynak adott ajándék gyűrűk lettek az érzelmek kifejezői. Ezek anyaga általában ezüst volt, szív formájú fejjel, vagy három középen nagyobb kővel ékesítve.
Egy lány több ajándék gyűrűt kaphatott és viselhetett egyszerre, akár más-más udvarlótól is. Továbbiakban ezeket cserélte fel a legkomolyabb udvarló rangosabb arany gyűrűje. Őket már „elgyűrűzött” lányoknak nevezték.

Az esküvőgyűrű kizárólag a templomi házasságkötés, szertartás kelléke volt, kifejezetten a házas állapot jele. Idővel az esküvőgyűrű jelentősége annyira megnőtt, hogy az eljegyzés szereplőjévé is ő vált.
A jegygyűrű viselése tehát már a házasságkötés előtt a házasságra való elígérkezés jele is lett.

A XIX.–XX. sz. fordulóján ez a következőképpen volt jellemző: Előbb
a vőlegény vitt gyűrűt a menyasszonynak, ő még viszonzásul jegykendőt kapott, majd mindketten vettek egymásnak egyet vagy mindkettőt
a vőlegény vásárolta.
Olyan változat is ismeretes, hogy a menyasszony két gyűrűt kapott,
a jegygyűrű mellé egy díszgyűrűt, kísérőgyűrűt is, de a vőlegénynek nem volt gyűrűje.
A végső kiteljesedett változatban a férfi három gyűrűt vásárol, kettőt a nőnek, egyet magának.
Manapság is ez a hagyomány dívik ötvöződve az újvilági tradícióval, miszerint a vőlegény egy szép egyköves (szoliter) gyűrűvel, mely többnyire kisebb nagyobb briliánst tartalmaz, eljegyzi párját. Ez a menyasszonykérő gyűrű, a mátkagyűrű. Majd az esküvői ceremóniára közös ízléssel választanak egy pár karikagyűrűt.

A kéz ujjain való viselés rendjéről: A korábbi évszázadok alatt mindegyik ujjhoz más-más gyakorlati és eszmei tartalmat kapcsoltak. Minden ujjat más-más tisztább vagy piszkosabb tevékenységekre tartottak fenn, nyilvánvalóan az akkori, a XXI. sz-tól teljesen eltérő tisztálkodási szokások végett.
A negyedik ujj volt a gyűrűviselő ujj,mert a Nap köréhez tartozik, amely sok derűt és pozitív vonást tartalmaz.
Napjainkban, a karikagyűrűs jegyben járáskor a bal kézen viselt gyűrűk a frigy alkalmával átkerülnek a jobb kéz negyedik ujjára, és a továbbiakban ez az ujjunk ékeskedik érzelmeink, életre szóló választásunk tárgyi megfogalmazójával, a jegygyűrűvel. 

forrás: INNÉT

Bár, már

nem aktuális részemről. Viszont egyik barátosném idén kel egybe választottjával és csokor ötleteket keresgélek neki. Ekkor találtam rá egy nagyon jó bejegyzésre, amit nagyon sajnálom, h nem kb. 1 évvel ezelőtt leltem meg. Igen, még mindig nem bírtam 100%osan megemészteni, h a barátnőim visszamondták a koszorúslányságot. 

Esküvői szokások, hiedelmek és babonák…

Annyi mókás hiedelem, babona és szokás övezi a NAGY NAPUNKAT, hogy azt sokan nem is gondolnátok! Jöjjenek a legjobbak!

1. Május fa

Ez egy nagyon vicces szokás, a mai napig tartják ezt a hagyományt vidéken. A szerelmes fiatalok a kiszemelt lány háza előtt fát szúrnak a földbe és valamilyen ruhát akasztanak rá. Nos amelyik pasi által kiakasztott ruhában jelenik meg másnap a csajszi az a befutó! Hát nem romantikus? (Mi meg már egy pohár koktéltól is oda-vissza lennénk!)

2. Kinek is teszik ki a szűrét?

Hát annak a csókának, aki lánykérőbe megy, de nem igazán nyerte el a lány szüleinek tetszését.

3. Legénybúcsú

Ki gondolta volna, de régen a legénybúcsú a gonosz szellemek elűzésére szolgált. Ma már inkább a topless csajok foglalkoztatásáról…és természetesen a legényélettől való elbúcsúzásról.

4. Miért éppen fehér?

A ruha hagyományos fehér színe tisztaságot, szűziességet, tökéletességet, életet, fényt, örömöt és ünnepélyességet szimbolizál. A fehér ruha a menyasszonyi fátyollal együtt a védettség és meghittség iránti vágyat fejezik ki. (Minap láttam egy konkrétan piros menyasszonyi ruhát, valaki tudna segíteni ez mit szimbolizál?)

5. Virágszórás

A termékenységet jelképezi. Az oltárhoz vezető útra virágot szórnak, hogy a házasság rögös útját elegyengessék, és hogy sok gyerkőce legyen az ifjú párnak.

6. Rizs, vagy gabona dobálás

Ez a szokás Ázsiából származik, s szintén -akárcsak a virágszórás- a termékenységet jelképezi.

7. A menyasszony elrablása

Régen meglehetősen komolyan vették ezt a babonát, mert úgy értelmezték, hogy ha a szertartás alatt sikerült elrabolni a menyasszonyt, a vőlegény meg sem érdemli, hogy feleségül vegye.

8. Mire is szolgálnak a koszorúslányok?

Hát az ara védelmére. A koszorúslányoknak eredetileg az volt a feladata, hogy díszes ruhájukban megtévesszék azokat, akik az arát el akarták rabolni. Egy másik változat szerint koszorúslányok csak helyi hajadonok lehettek, akik a menyasszony előtt felvonulva lehetőséget kaptak arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek – és így férjet találjanak. Azért viseltek egyforma ruhát, hogy mindegyikük egyenlő eséllyel indulhasson.

9. A harisnyakötő viselése

A menyasszonyi ruha a hiedelem szerint szerencsét hozott. A vendégek próbáltak hazavinni egy-egy darabot a ruhából. A menyasszonyt a harisnyakötője védte meg a teljes ruhátlanságtól.

10. A harisnyakötő eldobása

Akárcsak a csokor eldobása, szintén a következő házasságkötést szimbolizálja, de ebben az eseteben a fiúknak kell versengeniük a menyasszony intim ruhadarabjáért.

11. Porcelántörés

A gonosz szellemek elűzésére. A hiedelem szerint a gonosz szellemeknek egyetlen gyenge pontja van: szegények félnek minden zajtól.

12. Menyasszony vs. küszöb

Az első közös lakásba költözéskor az újdonsült férj ölben viszi át a menyasszonyát a küszöbön. Nos ez nem éppen a pasi erejének fitogtatására szolgál! De nem ám! Ennél sokkal logikusabb a válasz: ezzel csapják be a gonosz szellemeket, (akik mellesleg a küszöb alatt laknak) hogy csak egy személy lépett be a lakásba. Trükkös mi?

forrás: Úristen házasodunk