kis kutyuk és egyéb nyalánkságok

Anno tavasszal, mindig nagyon késő este jutott eszembe, h az állatorvost fel kellene hívni, h Buksit (nőstény kutyus) ivartalanítsa. Mivel ez elmaradt, várható volt, h nemsokára bővül az állatállomány. Szombaton az állatorvos még 20 napot mondott, én már azt hittem, h hétfőn megszül, de aztán elég jól elhúzta a szenvedést. Délelőtt, még jócskán evett, simiztem, beszéltem hozzá, dél körül jöttem el és f6kor mentünk vissza, és közben világra hozott 6 kis kutyát. István próbált neki kutyaházat összehozni, de ő talált egy sokkal jobbat, régi mosogatóalja szekrényben húzta meg magát a tetejére fűrészporos raklapot tettünk, ha esetleg esnek az eső, akkor se ázzanak el. 

Már, reggel kerestem, nem találtam a megszokott helyein, este is már keresés zajlott, de akkor már Baltus is segített, mert fel-alá rohangált, h "itt vannak, erre gyertek", első szülők! :) 

mivel ma egy szaki sem jött, így délután beszerző körútra indultunk. Benéztünk a fürdőszoba szekrényeshez is, h kb mikor tudnák kihozni, mert akkor úgy sürgetem a vizeseket. Hát, még szerencse, h benéztünk, mivel még sehol sincs. Sztem, annyira elkeveredett a papír, h meg sem rendelték. Szerencsére, az István volt osztálytársához kerültünk és próbálja megsürgetni a dolgot. 

Pár napja éreztem, h szeptemberben kihúzott fogam helyén egy kis fogcsont furakodik kifele, de annyira, h se enni, se beszélni, se nyelni nem igazán tudtam, flectort és aloes sos sprayt használtam. hellyel-közzel sikerült csillapítani a fájdalmat. Miután kijöttünk a fürdőszobástól, István mondja, h nem ártana megnézetni vkivel a fogat, m kissé be van dagadva. Tettem egy kísérletet, sikerült is bejutnom a dokihoz, hirtelen egy kis röntgen, egy kis kaparás, csiszolás, érzéstelenítés, szájöblítővel való ellátás és elméletileg jobb. Gyakorlatilag még baromira érzem és nem igazán akar múlni a fájdalom... 

Folyamatban

a hiánypótlás, de addig is egy kis friss esemény. 

Októberben új kutyusunk lett, foxi-tacskó keverék. Az hogy tacskó, azt senki meg nem mondja róla. :) Azóta, Baltus is vagányabb lett, nagyon is, együtt bandáznak. Kerítésünk, amúgy sem volt jó formában, de a két dög, még inkább foltossá tette. Toldoztuk, foltoztuk, majd úgy döntöttünk, h inkább leválasszuk az első udvart. Szél úrfi a kutyáknak kedvez és néha megbontja az ideiglenes kerítést, ekkor a kutyáknak semmi sem áll az útjába és meglépnek... 

Ma, csupán csak hátramentem a kertbe, h szedjek némi retket és virágot, kicsit kapirgáltam is, majd egyszer csak látom elhúzni a kerítés mellett Buksit, aztán a szőrcsomó is száguldott. Buksinak elég volt, h meglássa a botot és már sprintelt is vissza. Baltus viszont úgy gondolta, h tőlem biztos nem kap semmi fenyítést, mert eddig sem szokott csak némi szóbeli figyelmeztetést. Hát, most tévedett. Beleolvadt a fűbe, alig bírtam előre vonszolni. Nem vagyok híve ennek, de sajnos muszáj volt, sőt mióta világ a világ, soha nem voltak megkötve a kutyáink, most muszáj. Nekem is fáj, de muszáj.