a hiánypótlás, de addig is egy kis friss esemény.
Októberben új kutyusunk lett, foxi-tacskó keverék. Az hogy tacskó, azt senki meg nem mondja róla. :) Azóta, Baltus is vagányabb lett, nagyon is, együtt bandáznak. Kerítésünk, amúgy sem volt jó formában, de a két dög, még inkább foltossá tette. Toldoztuk, foltoztuk, majd úgy döntöttünk, h inkább leválasszuk az első udvart. Szél úrfi a kutyáknak kedvez és néha megbontja az ideiglenes kerítést, ekkor a kutyáknak semmi sem áll az útjába és meglépnek...
Ma, csupán csak hátramentem a kertbe, h szedjek némi retket és virágot, kicsit kapirgáltam is, majd egyszer csak látom elhúzni a kerítés mellett Buksit, aztán a szőrcsomó is száguldott. Buksinak elég volt, h meglássa a botot és már sprintelt is vissza. Baltus viszont úgy gondolta, h tőlem biztos nem kap semmi fenyítést, mert eddig sem szokott csak némi szóbeli figyelmeztetést. Hát, most tévedett. Beleolvadt a fűbe, alig bírtam előre vonszolni. Nem vagyok híve ennek, de sajnos muszáj volt, sőt mióta világ a világ, soha nem voltak megkötve a kutyáink, most muszáj. Nekem is fáj, de muszáj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése