2015. április 20., hétfő

Létezünk,

de nincs időnk unatkozni! 
Február elejétől, mindketten iskolába járunk, méhészeti tanfolyamra, de az a baj, h menetközben derült ki, h nagyon beszigorítottak. Kb. olyan lesz, mint anno (20éve), központi írásbeli, majd május végén szóbeli+gyakorlat. Megnéztem ki lesz a vizsgaelnők, hát nem nyugodtam meg nagyon. 
Közben várjuk a 10 erdei m3 fát, amit azért jó lenne idő előtt feldolgozni, míg a kőműves nem kezdi meg a munkálatait, mivel az első szobákat megszabadítjuk a hajó padlótól és szakaszosan fel lesz töltve, szigetelve stb. De ahhoz ki kell pakolni a szobákból...és persze közben vizsgára tanulni. 
De az utolsó hétvégén az összes potenciális bébiszitter elmegy kirándulni, így oda sem biztos, h odaérek... 
Majd ezek után még ablakcsere, festés... és persze mindezek fejébe, a nagy kertünk és a méhék is. Még szerencse, h azok jó kezekben vannak!!! Találtunk egy nagyon jó mentort!!! 
Orsi szépen fejlődik, egész nap lotyog, estére azért már lezsibbad az agyam! Viszont a logikája az eszméletlen!!! 
Mondom neki, h jó lenne, ha már aludna (este 10), azt kérdi, h miért, én: tanulni kell még Ő: miért? Én: le tudjunk vizsgázni, h tudjunk venni méhéket. Ő: de hát ott van a hanságba 4 kaptár. Puff. Akkor legközelebb másképp kell fogalmazni. :)

Nincsenek megjegyzések: