új mezőkre lépünk!

Fészekrakás címmel! 

mivel, ez is egy nagy lépés, akár csak az esküvő, így folytatom itt. Bár, azt hittem, h először a majd a babaprojekttel fogom folytatni, de hát ezek szerint előbb meg kell teremteni a fészket, ahova az apróságok jöhetnek. 

Amióta nézegettük a házakat, ezt kb. 1-2x néztük meg, mivel, ez a kereten kívül került. Kiderült, h a szülők is nézegetik és úgy gondolták, h megtoldják nekünk a keretet, persze, úgymond, kamatmentes kölcsönként. Így december végén felkerestük és múlt hét csütörtökön került sor a kulcsátadásra. 

Szombaton kimentünk, kihívtuk a villanyszerelő ismerőst is, meg kell emelni a hálózatot, mert kissé kevés, ami van, kb. 1 mosógépet elbír aztán annyi. Betoldoztuk a lyukakat a kerítésen körbe-körbe, h a kutyusunkat oda tudjuk vinni. Puli lesz, Baltazár a neve. Ez jött szívből. :) Lefejtettem a drótot az oszlopokról, István kiszedte a lábakat, amit tudott, majd ezeket felhasználtuk a foltozáshoz. :) 

majd odajön a szomszéd, h mi volt, hogy volt, majd közli, h 3 kiló volt a kerítés és ha gondoljuk folytathatjuk. Nos, eddig érdemleges választ nem kaptunk a 3 kiló forintosított változatára. Eléggé megoszlanak a szlengtudások. Lehet 3eFt és 300eFt is. Nos, ha az első, akkor mehet a dolog, ha a második, akkor bocs, de most nem, mert azt a pénzt tudjuk másra is fordítani. 

Elültettem a csicsókákat is. 

Kezd összeállni a konyha is a fejemben. 

Unokaöcsém lakását szakemberek újították fel, a miénk pedig a do it yourself ház lesz. Amit lehet, mi szeretnénk megcsinálni, h ezzel is spóroljunk. Persze, így biztos hosszabb lesz. 

Ja, a hálóba szánt régi heverőimet, amik egy haveromnál pihentek, várva a sorsukat, ő odaadta vkinek. A tudtom nélkül. Durva, még nem tettem túl magamat rajta,de próbálom. Így kissé áthúzta a terveimet... 

Az Ikeában láttunk jó kis masszív asztalokat, kőkemény forintokért. Viszont a garázsban találtam egy asztalt, kiderült, h a Székely mama és a Vali nénje anno a háború alatt ez alá bújtak. Remélem, szúmentes, mert akkor nagyon tuti lenne. 

Vhol olvastam, h meg kell találni a saját stílusunkat és az alapján elindulni. 

Én színes vagyok, majd kb. fél éve István azt mondta, h a parasztház fehér belül, úgyh ez is az lesz, most meg jön azzal, h a háló bordó lesz. Rendben, visszaálltam a fehér üzemmódról a színesre, így meglett a stílus: mediterrán-rusztikus-népies-kézmíves. :) 

Vannak rövidtávú, hosszútávú terveink, remélem, idővel sikerül őket megvalósítani. 

Vannak, akik elbotlani látnak minket, a hatalmas kert ügyében. Mivel, szinte nem megyünk sehova sem idén, ezért marad a kert nekünk. Nos, így viszont, minimális dolgot kell majd vásárolni. Lassan el kezdem elültetni a magokat, a háznál az ablakban jól süti őket a nap, úgyh fejlődhetnek. 

Kutyust, majd sztem, szombaton visszük ki, addigra körbejárom a témát, oltásügyileg, szerzek neki kaját, tálat, vmi melegedőt és már vihetjük is. 

Mindenki kérdezte milyen érzés, hát, míg nem vágtam a drótot, addig nem tudtam, h most mit kérdeznek, de most már egyre jobban érzem. Jó érzés, de kemény is! :)